Bejegyzés címkék: ‘válság fogalma’
A válság legjobb gyógyszere
Régebben már írtam arról itt, hogy amikor főiskolás voltam, milyen életrevalóság növelő, rátermettség erősítő, szorongáscsökkentő “terápiában” részesítettek minket a felsőbb évfolyamos hallgatók. Most, ahogy nézem Európa pénzügyi eseményeit, a válságot, nem állhatom meg, hogy újra
elő ne vegyem ezt a témát, és ne húzzak le róla még egy jó vastag bőrt, mert nagyon aktuális a dolog!
A már említett felsőoktatási nem hagyományos, szorongáscsökkentő oktatásunkban volt egy olyan eset is (figyelem, pikáns történet következik, kéretik ennek megfelelően kezelni), amiben egy gátlásos, kicsit molett lány azt a feladatot kapta, hogy “sztriptízeljen”, jó sok ember előtt. Érthetően bestresszelt a feladattól, kétségbeesett, nem tudta, mit tegyen. De mivel volt felkészülési ideje, és voltak kreatív segítői, összedugták a fejüket és kitaláltak egy briliáns megoldást.
Amihez a politikusoknak semmi közük
Folytatva az előzőekben megkezdett Hogyan reagálunk a válságra? témakört, azt a, válságra adott reakciót járnám körül, hogy olykor minden gondunkért a politikusokat hibáztatjuk. Nem védem őket, mert megérik a pénzüket, ők is emberből vannak, de… Nézzük meg, mennyi igazságtartalom van például a következő állításokban:
- Azért van kánikula és azért van melegünk, mert a politikusok befűtöttek nekünk az égi kályhában.

- Azért nincs elég pénzünk, mert a politikusok az ajtónk előtt strázsálnak a pénzfogó hálójukkal és elállják a hozzánk bejövő pénz útját. Na meg persze azért nincsen pénzünk, mert megcsinálják a reklámokat, amiknek a hatására a politikusok elmennek helyettünk a nagyáruházakba és elköltik helyettünk a fizetésünket.
- Azért nem merünk este kimenni az utcára, mert az utcasarkon a politikus lesben áll, előveszi az ollóját és levágja a hajunkat.
Abszurd állítások? Lehet. De vedd észre, hogy az ország nagy része a saját belső mumusait a politikusokra vetíti ki. (Ők pedig élvezik a figyelmet, a hírnevet, még akkor is, ha az negatív, hiszen a hír az az ő malmukra hajtja a vizet.)
És így tovább.
Mi lenne, ha mostantól kevesebb figyelmet szentelnél a politikának? Mi lenne, ha a kutya sem törődne velük? Mi lenne, ha a szeretteidre koncentrálnál többet? Nagyon nehéz ez?
Hogyan reagálunk a válságra?
Nem is olyan régen olvastam egy olyan kérdést egy honlapon, hogy: “vajon miért olyan sok a depressziós ember napjainkban?” A válaszadók nagy többsége a válságot, mint fő okot jelölte meg. Hogy azért olyan sok a depressziós ember napjainkban, mert válság van.
Ami engem illet, azt gondolom, hogy ez egy tanult reakció! Válság van – és mi azt tudjuk, hisszük, hogy így kell rá reagálnunk. Mert gyerekkorunkban ezt láttuk, mert most az ismerőseink és a barátaink körében
így reagálnak rá – tehát nekünk is így kell reagálnunk. Mert nem lehet másképpen reagálni, hiszen a válság egy nagyon szomorú dolog.
Természetesen azonnal elkezdtem gondolkodni, hogy milyen egyéb módokon lehetne reagálni a válságra, és hogy mit lehet ennek érdekében figyelembe venni. Mert a válság, ahogy már talán hallottad, nem más, mint egy nagyobb átrendeződés, változás az élet minden területén, amiben benne van a rengeteg lehetőség az újrakezdésre, önmagunk kiteljesítésére.







