Az előző előtti bejegyzésem az emberi agy normál működéséhez szükséges tápanyag hiányáról szólt (Mi köze a halak szálkájának a lelki nyűgökhöz?), az előző pedig azokra a testi-lelki hiányérzetekre és orvoslásukra hozott példát, amelyeket gyerekkorunk óta cipelünk magunkkal (Hiányállapotok orvoslása). Még mindig van mit mondanom a témáról, ezért tovább folytatom a megkezdett fonalat.

Mégpedig arról szeretném leírni a tapasztalataimat, hogy azok a népek (pl. japánok és eszkimók), akik a bő halfogyasztásukkal elég Omega 3 zsírsavhoz juttatják az agysejtjeiket, mi egyebeket tesznek még a saját testi-lelki egyensúlyukért. Hogy vajon milyen egyéb okok miatt olyan alacsony a lelki problémák előfordulása a köreikben. Mert bizony én nem lennék én, ha ezen nem gondolkodtam volna el…

Kezdeném a japánokkal. Kicsit távolabbról, közgazdász szemszögből közelítem meg a témát.

Amikor a közgazdász főiskolára jártam, tanultunk egy “Értékelemzés” nevű tantárgyat, amely a kedvenc tárgyaim egyike volt. Dióhéjban arról szólt, hogy ha egy cég termel egy terméket, akkor hogyan tudja azt a lehető legjobban rászabni a vásárlók igényeire úgy, hogy a gyártásához az alapanyagokat a lehető legjobban használja fel. Ehhez rengeteget kell töprengeni, gondolkozni, rengeteg agymunka és ötlet szükséges hozzá, amely honnan máshonnan származhatna, mint a cégek dolgozóitól, az ő agysejtjeiktől! És így azok a cégek, amelyek minden terméküket úgymond “értékelemzik”, a cég összes dolgozóját bevonják ebbe a folyamatba. Mert minél többen vannak az ötletelők, annál több ötlet születik, és annál jobb ötlet előhozatalára képesek együtt. Lehet, hogy a legutolsó portás is részt vesz a termékek fejlesztésében, mert az ő ötleteit is értékesnek tartják… És most következik a poén: a japánok az értékelemzés tanárom elmondása szerint minden terméküket értékelemzik! Ennek az ötletelő és megvalósító hozzáállásnak köszönhető a japánok kimagasló technikai fejlettsége. (Nézzük például az autókat: a japán autók többsége rendkívül jó minőségű.) Mert ők nem csak a lakosság 10-20 %-kának az agyi kapacitását használják, hanem annál jóval többet! És lehet, hogy az is ennek a hozzáállásnak a következménye, hogy a japánok lelkileg egészségesek. Egyrészt, az aktív agytorna, a tanulás képes távol tartani a lelki problémákat. Másrészt, gondolj bele, te is megtisztelve éreznéd magadat, ha a munkahelyed így számítana rád, és még jutalmazna is az ötleteidért, nem?

Másodszor, az eszkimók.

Voltál-e már úgy, hogy gyerekkorodban, télen, beöltözve egy jót hógolyóztál vagy korcsolyáztál, és aztán hullafáradtan, de kellemes bágyadtsággal bedőltél a fotelbe? És hogy akkor eszedbe nem jutott volna görcsölni valamin, egyszerűen csak el voltál lazulva? A mozgástól tele voltál boldogsághormonnal, és lemozogtad a stresszhormonjaidat. Nos, az eszkimóknál az év nagy részében tél van, így ők folyamatosan nyakig beöltözve (én csak szkafandernek hívom) közlekednek, és folyamatosan fél méteres hóban gyalogolnak. El tudsz képzelni ennél jobb fizikai edzést?

Neked jut még eszedbe valami, ami a japán és az eszkimó életmódból felhasználható lenne a lelki gubancok orvoslására?

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Hiányállapotok orvoslása A testi-lelki hiányállapotokat okosan kell orvosolni ahhoz, hogy ne szenvedjünk...
2. Egy gyógyulás története Tipikus példa arra, hogy milyen lelki blokkok, hitek miatt alakul...
3. Mi köze a halak szálkájának a lelki nyűgökhöz? A lelki egészség olyan összetevője, amely a testi szinten, méghozzá...