Már írtam egy bejegyzést az előzőekben a spirituális gyereknevelésről, ez is abba a témakörbe fog belekóstolni.

Gondolom, az, hogy a hernyó nem tud repülni, számodra egyértelműnek tűnik, de sajnos sokan vannak olyanok, akiknek nem az, és még csak nem is tudnak róla, hogy az ellenkezőjét feltételezik. Mindjárt kiderül, mire gondolok pontosan.

A szomszédunkban lakik egy 3 éves kislány, nevezzük Ancsának. Az anyja tanár. Szoktunk velük elég sokat beszélgetni, eljátszogatnak az 1 éves lányommal. Ebből adódnak néha olyan bonyodalmak is, amiket csak akkor tudok ép lélekkel átvészelni, ha meggyőzöm magamat róla, hogy nem az én ügyem és becsukom a fülemet.

Néhány napja például Ancsa kismotorja magányosan árválkodott az utcán, mialatt Ancsa egy kiskutyát hajkurászott. Persze a lányom, aki éppen a tologatós korszakában van, kiszemelte magának a motort és nekiállt gurigatni ide-oda. Ancsa észrevette, és jött elvenni, hogy az az ő motorja. Én ezt magától értetődőnek találtam: a lányomnak majd meg kell tanulnia, hogy a másikéval csak addig játszhat, amíg megengedik neki, meg kell majd tanulnia elkérni a tárgyakat és vigyázni mások értékeire. (Itt ugye én is hibás voltam, hogy nem kerítettem elő a tulajdonost és nem kértem engedélyt a motor használatára…) Meg kell tanulnia azt is, hogy ez visszafele is igaz: az ő értékeit is el kell másoknak kérni, és nem muszáj odaadnia, ha neki van a tárgyra szüksége az adott pillanatban. Ebből kifolyólag szerintem Ancsa teljesen jogosan félti azt, amit nem kértek el tőle. Tehát én ebből nem is csináltam problémát.

Hanem Ancsa szülei helyettem is felfújták.

Szegény lány mellé hivatalból kirendelnék egy védőügyvédet vagy testőrt amiatt a letarolás miatt, amit a motor elvételéért kapott. Hogy ilyen irigy, meg olyan irigy, és hogy 1 évesen ő is mások motorjával játszott, és hogy miért nem adja oda a kisebbnek, stb. stb. Mintha tömegmészárlást követett volna el. Szegény csak állt ott és próbálta védeni magát a két felnőttel szemben, nem sok sikerrel.

Ennek valószínűleg egy következménye lesz: odaadja a motort másoknak, de nem jó szívvel, hanem kényszerből, erőltetett mosollyal az arcán, a háttérben vérző szívvel. És folyton félni fog, hogy valaki hatalmasabb elveszi, ami az övé.

Sok felnőtt még akkor sincs tudatában, hogy a gyereket nem véletlenül hívják GYEREK-nek, ha a szakmája folytán illene tudatában lennie. Mert a gyereket azért hívják GYEREK-nek, mert MÉG NEM felnőtt. Nincs annyi agysejtje, mint egy felnőttnek. Nem tud úgy gondolkodni, mint egy felnőtt. Majd ha húsz éves lesz, akkor lehet tőle ilyen dolgokat elvárni, de addig türelemmel át kell vészelni ezt az időszakot, megengedni neki, hogy kinője a tárgyakat féltős korszakát. Esetleg megkérdezni, hogy mi a baj, mitől fél (mert nyilvánvalóan ez a helyzet). Én biztos vagyok benne, ha megkérdeznék tőle, akkor sokkal hamarabb rájönne, hogy nincs mitől félnie, és odaadná a motort. De így csak még jobban fog ragaszkodni hozzá.

Innen a hasonlat. Ancsa még gyerek. Pici gyerek. Ha úgy tetszik, emberi léptékkel mérve a hernyónak megfelelő szellemi állapotban van, ami teljesen természetes velejárója a fejlődésnek. Ez egy olyan szakasz, ahol még nincsenek szárnyai. Mégis elvárják tőle, hogy repüljön. Hogy felnőtt módjára kölcsönadjon másoknak holmikat. Ha valaki, akkor én igazán tudom, hogy káros mintákkal a fejemben ezt megállni milyen nehéz, de akkor is törekedni kell rá, hogy emberségesen bánjunk a gyerekeinkkel!

Látom, Ancsának lesz bőven nyílvessző a lelkében, amit ki kell majd húzogatnia, mert érzékeny ezekre a szülői butaságokra…

Tőled szokták gyerekkorodban elvárni, hogy hernyó létedre repülj? Eszedbe jutott vajon, hogy a repülésképtelenség szimplán az életkorodból fakad és nem negatív tulajdonság? Szerinted milyen károkat okozott ez a szülői hozzáállás a lelkedben?

Kapcsolódó bejegyzések:

1. A megfelelési kényszerről Nézzük meg, milyen félelem rejlik a megfelelési kényszer mögött, hogy...
2. Beteg a gyerek, gyógyítsd a szülőt Ha egy kisgyerek megbetegszik, pláne ha lelki gondjai vannak, rögtön...
3. Spirituális gyereknevelés Mi is az, hogy spirituális gyereknevelés? Szerintem az, hogy a...

Köszönöm az eddigi leveleiteket és hozzászólásaitokat, sok rálátásom lett belőlük, hogy milyen okok miatt is szoktatok szorongani, vagy rosszul érezni magatokat. Bár nem mintha nem lett volna róluk sejtésem eddig is, hiszen hasonlókat én is átéltem és ki kellett, kell lépnem belőlük, hogy jól tudjam magamat érezni a bőrömben. Számomra egyértelműen kiderült, hogy a neveltetésetek során átvett társadalmi téveszmék (és az azokra való érzékenységetek) ellen küzdötök nagyon sokan, elsősorban ezek állnak az útjában a jó közérzeteteknek.

Néhányat az általatok felvetett témák közül ebben az írásban fogok megvilágítani.

Az előző bejegyzésemben Pistike példájában az szerepelt, hogy a szülők mennyire képesek túltenni magukat egy rossz osztályzaton. Itt még megemlíteném azt is, hogy ha Pistikének van egy testvére, aki viszont színjeles, és a szülők őt teszik meg Pistike számára követendő példaképnek, az lehengerlő támadás lehet az önbizalma ellen (feltéve, ha Pistike érzékeny erre). Mivel csak egyetlen mércét ismer a saját értéke ismeretére: az iskolai osztályzatot, ezek után azt hiheti, hogy a testvére értékes, ő pedig nem. Mekkora zöldség ez! Üzenem mindenkinek, hogy Bill Gates-nek sincs diplomája, sőt! Kirúgták az egyetemről! És bizony mégis sikeres az életében. Jobban boldogul, mint sokan mások. Mert kitalált valami olyat, amit sokan jól tudnak hasznáni.

Ugyanilyen gátlások oka lehet a rossz helyesírás. Megsúgom, ha ilyen problémákkal küzdesz, annak sokkal inkább oka a zűrös gyerekkorod (és az arra való rezonanciád), mint a személyiséged. Mert például ha a betűk tanulásakor valami érzelmi trauma ért (akkor váltak el a szüleid, stb.), az már önmagában lehetőség arra, hogy az agyad leblokkolja a betűk ismeretét. Úgy bizony! Ezt sokan nem tudják! Másrészt a rossz helyesírást gyakorlással és az érzelmi-energetikai blokkok oldásával orvosolni lehet!

Sokan szokták magukat azért is kellemetlenül érezni, mert a párkapcsolatukban nem éppen a külvilág megítélése számára ideálisak a körülmények. Elvált emberrel kötötték össze az életüket, vagy sokkal idősebb náluk a párjuk. Ilyenkor a környezetük: szülők, rokonok, szomszédok sokat tépik a hajukat, mert “jót akarnak neked”. Én azt gondolom, hogy ez csak kifogás, igazából nem neked akarnak jót, hanem maguknak, nem akarnak kijönni a komfortzónájukból és szembenézni a lépéseid folytán akitvizálódott előítéleteikkel és félelmeikkel. Viszont nem a te testedben élnek, és halvány lila gőzük sincs arról, hogy neked mi a jó, hogy ki a szimpatikus. Ha hajlandó vagy bevállalni a döntéseid következményeit a saját életedre nézve, és jól érzed magadat a saját bőrödben, azt mondom, legyen a jóakaróid problémája, ha parókára lesz szükségük a sok hajtépés miatt. Meg kell küzdeniük a démonaikkal, söprögessenek a saját házuk táján. Nekik ez a feladatuk.

Tehát ezek nem kellene hogy problémát jelentsenek.

Tudod mi az igazi probléma szerintem?
Ha egész életedben ilyen kis hülyeségek miatt szorongsz és nem tudod élvezni az életedet! Na az probléma!

Neked mi a véleményed?

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Szeretet vagy elvárás? Sokan azt hiszik, szeretnek másokat, pedig csak elvárásokat támasztanak velük...
2. 7 eszköz a mumusaid megszelídítésére Sok olyan spirituális eszköz van, amely elvezethet az önmagaddal való...
3. Hogyan járhatok mindenkinek a kedvében? Ha mindenkinek a kedvében akarsz járni, légy óvatos!...

Úgy érzem, ideje tisztába tennünk ezt a két fogalmat, hogy rájöjjünk, tulajdonképpen mitől is szoktunk szorongani, mitől szoktuk magunkat rosszul érezni magunkat a bőrünkben, és mi az, ami megnyugtat minket és megsokszorozza az alkotóerőnket.

Ha egészségtelenül működő családban nőttél fel, (még ha nem is vagy tudatában, hogy az volt) valószínűleg nem ismered az igazi szeretetet, mert csak az elvárásokkal volt alkalmad találkozni.

Gyakorlati példán érzékeltetném a különbséget a szeretet és az elvárás között.

Pistike rossz jegyet hoz az iskolából (bal lábbal kelt fel a dolgozat napján, egyébként viszonylag jól tanul).

Az eltorzult értékrendű, elvárásokkal megfertőzött szülők ilyenkor leordítják a gyerek haját a fejéről, szobafogságot kap, megverik őt, eltiltják a barátaitól, megszégyenítik a szomszédok előtt, stb. Válogatnak a retorziós lehetőségek közül, mindezt azért, mert meg akarják leckéztetni a fiút. Olyan indokkal, hogy „Szeretik és jót akarnak neki, azt akarják, hogy egyetemre menjen, és ebbe a rossz jegy nem fér bele.”
Eredmény? Pistike, hacsak nem kap észbe, a szeretetet összekapcsolja az erőszakkal, és mindenkivel így fog bánni az életében, aki fontos neki. Az emberi kapcsolatai katasztrofálisak lesznek. Az egyetemen sem fog jól teljesíteni, ha bejut egyáltalán. A vizsgákon görcsölni fog, mert a saját személyes értékét attól fogja függővé tenni, hogy hányast kapott. A másik lehetőség, hogy elkallódik és például valamelyik detoxikálóban végzi (ez személyiségfüggő).

Az egészségesen szerető szülők nem fújják fel ezt az egy rossz jegyet. Tudatában vannak, hogy nem fog összedőlni a világ. Azt mondják Pistikének, hogy semmi baj, ilyen előfordul, javítsa ki. Esetleg felajánlják neki a segítségüket. Sőt, biztatják, hogy annyit tanuljon, hogy az életben boldogulni tudjon. Azt is lehetségesnek tartják, hogy Pistike nem szeret minden tantárgyat, és megengedik neki, hogy egyes tárgyakból gyengébb legyen, csak azért, hogy koncentrálni tudjon a számára kedvesebb tanulnivalókra.
Eredmény? Pistike lehet hogy nem megy egyetemre, de értékesnek és szerethetőnek fogja magát gondolni. Biztonságban fogja magát érezni a világban, és a szülei terelgetésével ki tudja választani azt a szakmát, amivel sikeres lesz. Például lehet hogy fodrászként jobban el fogja magát tudni tartani, mint egy diplomás irodai alkalmazottként. Egyszerűen azért, mert az ügyfelei a szeretettel és élvezettel végzett munkája és a magas rezgésszintje miatt vissza fognak járni hozzá.

Te hogyan értelmezed a szeretetet és az elvárást?

Az augusztus a kérdések hónapja, ha kérdezni szeretnél, katt ide!

Kapcsolódó bejegyzések:

1. A hernyó nem tud repülni Ha a hernyót megfeleltetjük egy kisgyereknek, aki sok képességnek még...
2. Spirituális gyereknevelés Mi is az, hogy spirituális gyereknevelés? Szerintem az, hogy a...
3. Kő vagy kenyér? Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel - tartja a mondás....