Kalauz szorongós nőknek

Bejegyzés címkék: ‘családi konfliktus’

Egy nagyon érdekes, és valószínűleg sokakat érintő probléma fejtegetése következik, amely olvasói e-mailben érkezett, köszönöm az írónak, hogy felvetette!

A probléma a következő:
Adott egy családtag, akit nem lehet “leépíteni”, és aki úgymond nem vesz részt a család életében, a közös munkákban és nem tartja be az ígéreteit sem. A levélíró bármit kér tőle, bármit megígértet vele, soha nem biztos, hogy meg is csinálja. Mindennapos dolog náluk az ezekből származó nézeteltérés, hogy “Ja, elfelejtettem“, de úgy, hogy ez a nem akarót láthatóan egyáltalán nem zavarja. A levélíró minden egyes ilyen helyzetet agresszióként él meg, összeszorul a gyomra és olyan érzése lesz, mintha egy, a Harry Potter filmből ismert dementorral találkozott volna. Általában arra a napra el is tűnik minden energiája, legszívesebben ordítana a dühtől.
Hab a tortán, hogy ezerszer próbálta elmagyarázni a krónikus nem akarónak, hogy mi a probléma, de ő egyszerűen nem érti, mi a gond. És sajnos valamilyen rossz érzés, kényszer arra készteti a levélírót, hogy a nem akaró helyett (dühöngve) dolgozzon (bár ezt már törekszik elhagyni).

A kérdés pedig ugye lényegében az, hogy hogyan lehet az ilyen embert kezelni, érzékeltetni vele, mit is művel? És hogy hogyan lehet őt mégis rávezetni a munkára és bevonni a család életébe, hogy megváltozzon a helyzet?

Olvasd tovább a bejegyzést »

Gabriellától kaptam nemrég emailben egy nagyon jó témát, köszönöm! A felvetése a döntésképtelenségről, mint érzelmi problémáról szólt. Olyan vonatkozásban, hogy sokan lehetünk olyanok, akik minden egyes döntés előtt nagyon belemegyünk a legapróbb részletekbe, és megvizsgáljuk, hogy mi lenne a jó döntés, és kinek árthatunk, ha így döntünk, és kinek, ha máshogy. Hogy sokszor mintha más agyán és szívén keresztül gondolkoznánk, és ettől borzasztóan rosszul tudjuk érezni magunkat.

Ha ennyire kielemezzük minden egyes döntésünket, az lehet személyiségi jelleg is, de én azt gondolom, hogy valószínűleg sok manipuláció, érzelmi zsarolás érhetett minket az eddigi életünk során. Ezekben az érzelmi zsarolásokban mások, akikre felnéztünk (például a szüleink) hosszasan ecsetelték, hogy az egyes lépéseinkkel nekik milyen károkat okozunk (még akkor is, ha nem is okoztunk), és ez nálunk bűntudatot idézett elő, ami nagyon beleivódott a lelkünkbe, nem tudunk szabadulni tőle.

Írok egy példát.
Olvasd tovább a bejegyzést »