Bejegyzés címkék: ‘betegség jelentése’
A testünk mint mérőműszer
Azt hiszem, azt a korszakot éljük, amikor sokan minden(ki) másra hallgatunk, csak a testünk jelzéseire nem. Úgy viselkedünk a testtel, mintha az autónk lenne: egy tárgy. Ha meghibásodik, például betegség formájában, akkor bekapunk egy tablettát és probléma megoldva. Vagy, ha nagyobb a baj, elvisszük az orvoshoz és kivetetjük, kicseréltetjük a hibás alkatrészt. Ha pedig teljesen megbolondul (például elszaporodnak a selejtes sejtjeink, azaz rák keletkezik), akkor jól megijedünk és még drasztikusabb módszerekhez folyamodunk.
Nem tesszük fel a testünknek a kérdést, hogy “Kedves testem, mi a baj, mit akarsz nekem jelezni ezekkel a tünetekkel? Mit tehetnék érted, hogy újra jól tudj működni?”
A lelki immunrendszerről
Hányszor hallottad a szüleidtől azt a mondatot gyerekkorodban, hogy: “Látod, látod, ha rám hallgattál volna, nem fáztál volna meg!” Meg hogy: “Én megmondtam!” Hogyan reagáltál rá? Mertél reagálni? Nem érezted azt, hogy szeretnél tiltakozni ellene, kapálózni
vagy efféléket? Vagy elnyomtad a természetes reakciódat, mert nem lehetett szembeszállni a szüleiddel?
Csak azért kérdezek tőled ilyeneket, mert ennek a mondatnak az a mögöttes üzenete, hogy: “Én egy nagyon okos szülő vagyok, te pedig a butuska kis gyerek vagy, aki nem tud semmit a világról, és aki teljes mértékben az irányításomra szorul, akinek hallgatnia kell rám, különben irgumburgum.” stb. stb. Totálisan kétségbe vonták az emberi erődet. Tudod, milyen hatással lehet az önbecsülésedre? Katasztrofális! Tudod, mennyi szorongást tud neked generálni? Rengeteget! Tudod, milyen hatással lehet az egészségedre? No comment. Ha Te is hajtogatsz hasonlókat a gyerekednek, sürgősen hagyd abba. Csak egy rossz szokás, amit a saját érdekedben ki kellene iktatnod a szótáradból.
Ha tudnák a szülők, hogy a gyerek sokkal jobban érzi, hogy mire van szüksége, mint ők (hiszen ők élnek a saját bőrükben) akkor biztosan nem hagynák el ilyen mondatok a szájukat.







