Bejegyzés címkék: ‘a nevelés fogalma’
In memoriam Ranschburg Jenő
Tegnap délután találtam meg a szomorú hírt az email fiókomban, hogy egy újabb
Bölcs Mester ment el közülünk, akinek nagyon sokat köszönhetek, bár személyesen sajnos nem ismertem őt. Dr. Ranschburg Jenőről van szó. Ebben a blogbejegyzésben róla szeretnék megemlékezni.
Halványan emlékszem rá, ahogy alsó tagozatos iskolás koromban rendszeresen, a szüleim helyett is néztem a Családi Kör című műsorát a TV-ben. Biztosan hallottál már erről a TV műsorról: az egészséges, igazságos, őszinte, szeretetteljes és önbizalom növelő (önbizalom megtartó) gyereknevelés alapjaira oktatott minket a Tanár Úr. Olyan gyereknevelésre, amelyhez még csak hasonlóban sem volt részünk sokunknak kicsi korunkban. És olyanra, amely ha a mostaninál szélesebb körben megvalósulna, akkor egy testileg-lelkileg sokkal stabilabb és egészségesebb felnőtt társadalom nevelődne ki. Mert akkor a szülők felismernék és kezelnék a saját félelmeiket, és nem szednék le a gyerekeikről a keresztvizet mindenféle mondvacsinált indokokkal (“Ki a vesszőt kíméli, a gyerekét nem szereti” és társai).
Segítség, bántják a gyerekemet!
Egy olvasói levelet kaptam, amiben egy gyerek önbizalomhiányához eloszlatásához kértek segítséget. Köszönöm a bizalmat és a hasznos témát!
A segítségkérő szülőnek az a problémája, hogy a középső lánya nagyon
“önbizalom-hiányos” és ezért az iskolában sokat bántják, kinevetik, ami a gyereknek és a szülőnek is rosszul esik (a tehetetlenség miatt). A szülő sok mindent elkövetett már, hogy ez ne legyen így, de továbbra sem szálnak le a gyermekéről az osztálytárs lányok. Folyamatosan (naponta) van hozzá egy “kedves” szavuk, és állandóan nevetnek rajta, ami egy idő után bosszantja, de nem szól nekik.
Elgondolkodtam rajta, és pontokba foglaltam, hogy mit is lehet ilyenkor tenni az szülőnek.
Egy igaz emberről
Mindenkinek az életében vannak Mesterek, akiktől tanul, akiket egy ideig követ (hogy aztán ideális esetben túlnőjön rajtuk, és valami olyat adjon hozzá a Mester által képviselt értékekhez, amit csak ő tud hozzáadni).
Az én esetemben most az egyik ilyen Mesteremet búcsúztatom. Múlt hét előtti héten ment el tőlünk az égi lélekápolás mezőkre valaki, akit nagyon tiszteltem, és akitől, úgy érzem, sokat kaptam a művein keresztül. Arról, hogy hogyan célszerű tudatosan élni, és hogyan célszerű kezelni a negatív érzelmeimet. Ő volt az egyik olyan, aki a bölcsességeivel és a humorával segített túlélni sok nagyon túlélhetetlen eseményt.
Popper Péterről van szó.







