Megerősítés szorongós nőknek

Archive for the ‘Szeretet és figyelem’ Category

Hosszasan gondolkodtam, mi legyen a mostani bejegyzésem témája, no nem azért, mintha nem lenne hozzá ötletem. Ellenkezőleg, túl sok téma torlódott fel már bennem egy ideje, úgyhogy a bőség zavarával küzdök. De nem mehetek el a két jeles esemény mellett, amelyek a mostani időszakból adódnak számomra, számunkra.

Az egyik, hogy ma van fél éve, hogy elindult a lélekápolás blog. Ebből az alkalomból szeretném megköszönni a sok értékes hozzászólásotokat és leveleteket, és a biztatást, amit kaptam, hogy folytassam ezt a tevékenységemet, mert hasznosak nektek ezek a gondolatok, van rá igényetek.

Olvasd tovább a bejegyzést »

Ha még nem vagy feliratkozva a hírlevélre, de szeretnél értesítést kapni az új blogbejegyzésekről és letölteni egy ingyenes elektronikus könyvecskét a szorongások oldásáról, Kattints ide!

A sorozat eddigi bejegyzéseiben volt sok szép elmélet a témát illetően, néha egy-egy gyakorlati javaslattal, viszont konkrét ötletekkel még adós vagyok. Ezek fognak következni most.

Ha egy szerettünk meghal, főleg ha nekünk számítva hirtelen, akkor szerintem egy ideig kettős életet élünk. Fel kell dolgoznunk a múltat és szembe kell néznünk a jövővel, fel kell építeni az új életünket. Ezt a két tevékenységet párhuzamosan célszerű végezni.

Olvasd tovább a bejegyzést »

E-mailben még hetekkel ezelőtt kaptam egy jó témát, amiről hasznos lehet beszélni, köszönöm Erikának!

Az volt a felvetés, hogy ha valaki elvesztette a hitét, úgy mindenben, miként lehet újra megtalálni?

Először is, kérdés lehet, hogy pontosan mi volt az, amiben régen hittünk, és most már nem hiszünk? Önmagunk? A társunk? A gyerekünk? A munkahelyünk? A világ igazságossága? Netán az Univerzum, a Teremtő? Erre a kérdésre ha tudunk válaszolni, akkor sok fontos információhoz juthatunk.

Másodszor, nézzük meg, mit is takar pontosan a “hit elvesztése” fogalom. Miért vesztettük el a hitünket? Elvártunk magunktól vagy az előzőekben felsorolt emberektől és dolgoktól valamit, amit nem teljesítettek? Magasra tettük a mércét, légvárakat építettünk, és összeomlott a kártyavár? Mert bizony mindannyian emberből vagyunk, és a bőrünkből nem, vagy csak nagyon lassan tudunk kibújni?

Olvasd tovább a bejegyzést »

Két hete hétvégén “hivatalosan” is beléptem az EFT (Érzelmi Felszabadítás Technika) alkalmazóinak egyre bővülő körébe azzal, hogy részt vettem az első szintű képzésen. Ez alkalommal szeretném megosztani veletek azt a nagyon inspiráló gondolatot, amelyet a tanfolyam jegyzetében olvastam. Az tetszik benne a leginkább, hogy egyáltalán semmilyen egészségtelen és lehúzó emberi játszma nincsen benne, semmilyen érzelmi zsarolást vagy egymásra mutogatást nem tartalmaz, senki sem húzza a rövidebbet, hanem mindenki nyer!

Olvasd tovább a bejegyzést »

Már régóta adós vagyok ennek a sorozatnak a folytatásával (a sorozat eddigi részeinek listázásához kattints ide). Időközben kialakult, hogy hogyan fogom rendezni a témát és mennyi még az, amit el szeretnék mondani az ügyben, így már az is világos, hogy ez lesz az utolsó előtti bejegyzés.

Az előző írásban azt taglaltam, hogy miért célszerű megtanulni önmagunkat szeretni. A jelenbeliben kitérnék arra, hogy egy halott személy elengedésénél önmagunk szeretetében milyen elemekre fontos nagy hangsúlyt fektetni.

Olvasd tovább a bejegyzést »

Még emlékszem rá, amikor fiatalabb koromban, ha nem sikerült valami, akkor a család össznépileg jött, hogy rögtön de azonnal felvidítson. Hogy jaj, nehogy szomorú legyek. Nem is tudom, mit gondoltak, szerintem abnormális módon féltek attól, hogy a szomorúság örökké fog tartani. Ez elég groteszk jelleget is szokott ölteni akkor, amikor például egy fiúról volt szó, akiről úgymond ők “beszéltek le”. Mert bizony sok ilyen előfordult: elmagyarázták, hogy miért nem jó nekem az illető srác. Én pedig, mint amolyan gyerek, bevettem, mert egy gyerek így működik.

Olvasd tovább a bejegyzést »

Legújabb írásomat azok a tapasztalataim ihlették, amelyeket a környezetemben láttam, és amelyek tönkreteszik a párkapcsolatokat. Kivétel nélkül mind a negatív energia áramoltatásáról, mások lehúzásáról szólnak. Ha valaki nagyon benne van (mondhatni “mester”) ezekben a lehúzó technikákban, észre sem veszi magát, mert megszokásból viselkedik így, mert ezt a mintát látta otthon. Csak annyit tapasztal meg belőlük, hogy a világ nagyon félelmetes a számára, és mennek tönkre az emberi kapcsolatai, köztük a párkapcsolata. Mert nem képes másoknak és saját magának sem önzetlenül adni, szeretni. Mások és saját maga lehúzását, valamint az egészségtelen elvárásokat ellenben kiválóan tudja működtetni.

Az írás a HősNők.hu-n található. A cikk eléréséhez katt ide!

Te mit teszel azért, hogy elkerüld ezeket a buktatókat?

Folytatjuk a sorozat előző bejegyzéseiben megkezdett témát. Most egy kicsit belemászunk abba, hogyan lehet magadat megtanulni szeretni, hogy orvosolni tudd az érzelmi hiányt.

Hogy megengedjük magunknak azt, hogy saját magunkat szeressük, először nézzük meg ezt a kérdést globálisan, újra, emlékeztetőképpen. Mindannyian a Teremtő egyedi alkotásai vagyunk, egymással egyenrangúak, erősségekkel és gyengeségekkel. Mégpedig azért vagyunk ilyenek, hogy az erősségeinkből (a többlet energiákból) adjunk a többi embernek, a gyengeségeinket pedig próbáljuk meg fejleszteni (pótolni a hiányainkat). Ezt a pótlást elfogadhatjuk a többi embertől is, de elfogadhatnánk magunktól is. Mivel egyikünk a másikkal egyenrangú, és a Teremtő szemében egyaránt kedves, akkor nem mindegy, hogy kitől kinek áramlik a szeretet energiája? Nem az a lényeg, hogy áramoljon? Akár egy embernek önmaga felé is?

És mi a szeretet? Már egy példán keresztül érzékeltettem egy előző cikkben, de most megfogalmazom pontokban:

Olvasd tovább a bejegyzést »

A sorozat elõzõ bejegyzéseiben arról volt szó, hogy hogyan viszonyulunk a halálhoz, és mi az oka annak, hogy nem tudjuk a helyén kezelni az élet eme részét. A mostaniban példákkal érzékeltetném, hogy milyen belénk rögzült viselkedési minták miatt nem sikerül magunkat szeretni.

Ezért most biztosan fogok sok kritikát kapni, de vágjunk bele!

Olvasd tovább a bejegyzést »

Úgy érzem, ideje tisztába tennünk ezt a két fogalmat, hogy rájöjjünk, tulajdonképpen mitől is szoktunk szorongani, mitől szoktuk magunkat rosszul érezni magunkat a bőrünkben, és mi az, ami megnyugtat minket és megsokszorozza az alkotóerőnket.

Ha egészségtelenül működő családban nőttél fel, (még ha nem is vagy tudatában, hogy az volt) valószínűleg nem ismered az igazi szeretetet, mert csak az elvárásokkal volt alkalmad találkozni.

Gyakorlati példán érzékeltetném a különbséget a szeretet és az elvárás között.

Olvasd tovább a bejegyzést »