Archive for the ‘Önbizalom’ Category
Segítség, bántják a gyerekemet!
Egy olvasói levelet kaptam, amiben egy gyerek önbizalomhiányához eloszlatásához kértek segítséget. Köszönöm a bizalmat és a hasznos témát!
A segítségkérő szülőnek az a problémája, hogy a középső lánya nagyon
“önbizalom-hiányos” és ezért az iskolában sokat bántják, kinevetik, ami a gyereknek és a szülőnek is rosszul esik (a tehetetlenség miatt). A szülő sok mindent elkövetett már, hogy ez ne legyen így, de továbbra sem szálnak le a gyermekéről az osztálytárs lányok. Folyamatosan (naponta) van hozzá egy “kedves” szavuk, és állandóan nevetnek rajta, ami egy idő után bosszantja, de nem szól nekik.
Elgondolkodtam rajta, és pontokba foglaltam, hogy mit is lehet ilyenkor tenni az szülőnek.
Ha még nem vagy feliratkozva a hírlevélre, de szeretnél értesítést kapni az új blogbejegyzésekről és letölteni egy ingyenes elektronikus könyvecskét a szorongások oldásáról, Kattints ide!
Ha aktív lélekápolást szeretnél, jelentkezz Skype-os ÉFT tanácsadásra! Kattints ide!
Testi szépséghibák
Szerintem mindannyiunkon vannak olyan, átlagostól eltérő testi jellegzetességek, amelyeket talán csak nem szívesen mutogatunk másoknak, de lehet hogy egyenesen szégyellünk és takargatunk. Főleg akkor, ha ezek orvosolhatatlanok, és már a szüleink is ugrattak minket velük, vagy
szélsőségesen gúnyoltak miattuk ÉS érzékenyek voltunk a negatív hozzáállásukra. Ezek a kis szépséghibák hozzátartoznak az egyéniségünkhöz, mégis nagyon sok gátlás, önbizalomhiány forrásai lehetnek.
Nekem is vannak ilyen szépséghibáim. Hogy mik azok? Hogy milyen átlagtól eltérő testi jellegzetességeimet használták ki az önbizalomhiányos “jóakaróim” arra, hogy csúfoljanak miattuk (illetve, hogy a csúfolódásuk okát ráfogják erre)?
Milyen hatással van ránk a környezetünk?
Folytatjuk az előzőekben megkezdett “külső rendrakás” témát.
Önmagunk szeretetéhez az is hozzátartozik, hogy csupa olyan dolgot tartsunk magunk mellett, amit szeretünk, ami azt az életminőséget
képviseli számunkra, amit élni szeretnénk. A környezetünk szerves részei vagyunk, a körülöttünk keringő energia minősége nagyon is befolyásolja, hogy hogyan érezzük magunkat a bőrünkben, hogy mit vonzunk magunkhoz. A jó hír, hogy erre az energiára rendteremtéssel hatást tudunk gyakorolni, ami a mi életünket is pozitív módon befolyásolja.
Hogy miért tartom ezt fontosnak? Mert még én is hajlamos vagyok abba a hibába esni, hogy például elfelejtem a megfelelő helyre tenni a kedvenc fotóimat. Szerencsére mindig van, aki emlékeztet rá.
Jó szokásomhoz híven, jöjjön egy szemléltető történet.
Hogyan bánjunk egy szorongó emberrel?
Ezt a témát a honlapstatisztikából vettem (kulisszatitok: bizony, ilyen is van, lehet látni, hogy az emberek mire keresnek az Interneten, és milyen keresőkifejezésekre találják meg például a lélekápolás weboldalt).
Szerintem nagyon érdekes lehet ezt a témát megbeszélni, úgyhogy csapjunk a lecsóba és nézzük meg, hogyan lehet kezelni egy szorongó embert úgy, hogy csökkenjenek a szorongásai.
Olvasd tovább a bejegyzést »
Döntéseink szorításában
Gabriellától kaptam nemrég emailben egy nagyon jó témát, köszönöm! A felvetése a döntésképtelenségről, mint érzelmi problémáról szólt. Olyan vonatkozásban, hogy sokan lehetünk olyanok, akik minden egyes döntés előtt nagyon belemegyünk a legapróbb részletekbe, és megvizsgáljuk, hogy mi
lenne a jó döntés, és kinek árthatunk, ha így döntünk, és kinek, ha máshogy. Hogy sokszor mintha más agyán és szívén keresztül gondolkoznánk, és ettől borzasztóan rosszul tudjuk érezni magunkat.
Ha ennyire kielemezzük minden egyes döntésünket, az lehet személyiségi jelleg is, de én azt gondolom, hogy valószínűleg sok manipuláció, érzelmi zsarolás érhetett minket az eddigi életünk során. Ezekben az érzelmi zsarolásokban mások, akikre felnéztünk (például a szüleink) hosszasan ecsetelték, hogy az egyes lépéseinkkel nekik milyen károkat okozunk (még akkor is, ha nem is okoztunk), és ez nálunk bűntudatot idézett elő, ami nagyon beleivódott a lelkünkbe, nem tudunk szabadulni tőle.
Írok egy példát.
Olvasd tovább a bejegyzést »
Az önbizalom gyökerei
Szerintem Dunát lehetne rekeszteni most már az önbizalomról szóló írásokkal és az önbizalom növelésére tett próbálkozásainkkal, az erre irányuló módszerekkel. Abban biztos vagyok, hogy ha igazán hatékony eszközeink lennének az önbizalom növelésére, akkor sokkal kevesebb ember szenvedne az önbizalom hiányától. És miért nem hatékonyak ezek az eszközök? Mert az önbizalom hiánya nagyon sok embernek nagyon mélyen, a tudatalattiban gyökeredzik, gyerekkor óta hurcoljuk őket, és ezeket az okokat a mostani módszereink nem, vagy csak nehezen tudják elérni.
Én úgy gondolom, hogy jó tudni, hogy milyen okai lehetnek a mélyen gyökerező önbizalomhiánynak, mert kezelni is csak akkor leszünk képesek ezt a problémát, ha a gyökereit ismerjük. Ezért a legújabb írásomat erről a témáról írtam, kiválasztva egy olyan neveltetési mintát, amelyet sokan automatikusan művelnek, mert nincsenek tudatában, hogy káros az önbizalomra.
A cikkhez jutáshoz katt ide!
Te tudatában vagy a családi önbizalomromboló szokásaitoknak?
Visszaszerezni a hitet
E-mailben még hetekkel ezelőtt kaptam egy jó témát, amiről hasznos lehet beszélni, köszönöm Erikának!
Az volt a felvetés, hogy ha valaki elvesztette a hitét, úgy mindenben, miként lehet újra megtalálni?
Először is, kérdés lehet, hogy pontosan mi volt az, amiben régen hittünk, és most már nem hiszünk? Önmagunk? A társunk? A gyerekünk? A munkahelyünk? A világ igazságossága? Netán az Univerzum, a Teremtő? Erre a kérdésre ha tudunk válaszolni, akkor sok fontos információhoz juthatunk.
Másodszor, nézzük meg, mit is takar pontosan a “hit elvesztése” fogalom. Miért vesztettük el a hitünket? Elvártunk magunktól vagy az előzőekben felsorolt emberektől és dolgoktól valamit, amit nem teljesítettek? Magasra tettük a mércét, légvárakat építettünk, és összeomlott a kártyavár? Mert bizony mindannyian emberből vagyunk, és a bőrünkből nem, vagy csak nagyon lassan tudunk kibújni?
Bill Gates-nek sincs diplomája
Köszönöm az eddigi leveleiteket és hozzászólásaitokat, sok rálátásom lett belőlük, hogy milyen okok miatt is szoktatok szorongani, vagy rosszul érezni magatokat. Bár nem mintha nem lett volna róluk sejtésem eddig is, hiszen hasonlókat én is átéltem és ki kellett, kell lépnem belőlük, hogy jól tudjam magamat érezni a bőrömben. Számomra egyértelműen kiderült, hogy a neveltetésetek során átvett társadalmi téveszmék (és az azokra való érzékenységetek) ellen küzdötök nagyon sokan, elsősorban ezek állnak az útjában a jó közérzeteteknek.
Néhányat az általatok felvetett témák közül ebben az írásban fogok megvilágítani.
Szeretet vagy elvárás?
Úgy érzem, ideje tisztába tennünk ezt a két fogalmat, hogy rájöjjünk, tulajdonképpen mitől is szoktunk szorongani, mitől szoktuk magunkat rosszul érezni magunkat a bőrünkben, és mi az, ami megnyugtat minket és megsokszorozza az alkotóerőnket.
Ha egészségtelenül működő családban nőttél fel, (még ha nem is vagy tudatában, hogy az volt) valószínűleg nem ismered az igazi szeretetet, mert csak az elvárásokkal volt alkalmad találkozni.
Gyakorlati példán érzékeltetném a különbséget a szeretet és az elvárás között.
A bűntudat elfelejtése
Az előző bejegyzésemhez egy nagyon értékes hozzászólást kaptam Istvántól (köszönöm ezúttal is), amin sokat gondolkodtam, olyan sokat, hogy új blogbejegyzés lesz belőle.
A hozzászólásban el lett különítve kétféle bűntudat. Többféleképpen lehet hívni: egészséges – egészségtelen, reális – irreális, külső eredetű – belső forrású, dogmákon alapuló – racionalitásra épülő, stb. stb.
Valósz
ínűleg sokan vagyunk olyanok, akiknek még munkálkodnak a fejünkben tudat alatt a gyerekkorból származó társadalmi dogmák és a hozzájuk kapcsolódó egészségtelen bűntudatok. Még akkor is, ha folyamatosan, tudatosan győzködjük magunkat arról, hogy ez meg ez a tevékenységünk egyáltalán nem káros senkinek, nem kell miatta lelkiismeret-furdalást éreznünk, még akkor sem, ha ezt tanultuk róla. Ezeket a mumusokat elég nehéz megszelídíteni, sok idő, türelem és gyakorlás szükséges hozzá, de lehetséges. Vannak különlegesen nehéz esetek is, amelyekhez extra türelem kell.




