Archiválva ebben a kategóriában: ‘Hit’
Test-lélek-szellem, egy kicsit másképp
Egy ismerősöm mesélte, hogy nemrég egyik este volt náluk egy érdekes eset a gyerekeivel, ami ide kívánkozik a blogra…
A 2 éves nagyobbik fia este valószínűleg látott valamit, egy szellemet a lakásban… A kisgyerek egyik pillanatról a másikra elkezdett sírni: bámult az ablak felé és üvöltött.
Hívta az édesapját, látszott rajta, hogy fél. A szülőket is kirázta a hideg, ők is érezték, hogy van valaki a lakásban. A kisgyerek csak az apja mellett tudott elaludni, később, amikor már megnyugodott.
Ha valaki foglalkozott már kisgyerekekkel, akkor tudja, hogy a gyerekek egy részének, de némely érzékeny felnőttnek is nagyon jó a látása, hallása vagy egyéb érzékszerve, és ezáltal érzékelhetnek olyan dolgokat, amelyeket a többiek nem. Például szellemeket, testtel nem rendelkező lényeket, vagy egyszerűen csak más emberek negatív szándékait, energiavámpír megnyilvánulásait…
Nálunk a családban is volt hasonló eset, amit tudtunk orvosolni, elmesélem, hogyan.
A jó, a rossz és az energiaáramlás
A napokban több helyről is megkaptam egy lánc e-mailt, ami arra biztat minket, hogy 2010.09.12.-én 21.30-kor rózsafüzér imában alkossunk óriási
pozitív energiaforrást, hogy ezzel megmentsük a bolygónkat a “Gonosz bűzös leheletétől”. Ha pedig valaki nem szeretne rózsafüzérezni, az olvashatja helyette a Bibliában Krisztus szenvedéstörténetét, de mindenképpen meditáljon ebben az időpontban.
Köszönöm az e-mailt azoknak, akik megküldték, és megragadom az alkalmat, hogy energetikailag, a keleti filozófiák és a szeretet nyelve szerint kielemezzem (ha nem szeretnétek, hogy a közeljövőben nagyító alá vegyek ilyen e-maileket, akkor kerüljétek, hogy ezek hozzám eljussanak). ![]()
Lássuk! Olvasd tovább a bejegyzést »
Egy gyógyulás története
Most egy olyan esetet fogok nektek elmesélni, ami velem történt meg, és amiben újra megtapasztaltam (ezúttal a férjemen keresztül), hogy mekkora hatással vannak a lelki problémák, az érzelmi-energetikai áramlási
akadályok a testünk működésére. Hogy a hitrendszerünk mennyire befolyásolja az energiáink működését, és hogy milyen szinten vagyunk képesek saját magunkat megbetegíteni.
Nálunk szökőévben egyszer szokott ilyen eset előfordulni, és akkor is csak egy estéig tart, amiben a férjem testi-lelki gyengeséggel küzdve és lázasan jön haza a munkahelyről, de a minap ez történt. Miközben feküdt az ülőgarnitúrán, nyöszörgött, hogy tele van a hócipője, mert nagyon nyögvenyelősen mennek odabent a dolgok: miközben ő haladna előre, folyamatosan visszafogják mások, és hogy ő ezt nem bírja elviselni.
A fagyiról jut eszembe
Most egy kicsit elmegyek a könnyű nyári ápoló és kikapcsoló témák irányba…
Ugye te is szereted a fagyit?
Talán nincs is olyan ember, aki nem szereti.
Ebből a nyári finomságból az ínyenc mivoltunkból kifolyólag (is) képesek vagyunk korlátlan mennyiséggel magunkba dönteni.
Ez még nem is lenne baj, csak ne egyszerre tegyük. Mert ugye a fagyi nem tartozik azon élelmiszerek közé, amelyek az egészségünk megőrzését szolgálják. És itt most nem annyira a hidegtől kapott torokfájásra gondolok, hanem inkább a cukor- és egyéb mesterséges anyag tartalmára (mert a torokfájás a félelemtől van, nem a hidegtől, majd írok erről is).
Ami nehéz helyzetekben sokszor nem jut eszünkbe
Két dolog mindenképpen ilyen:
1. Hogy a helyzet kialakulásában jócskán szerepünk volt. Mert ha nem lettünk volna benne, vagy máshogy viselkedtünk volna, nem alakult volna ki. Sokszor nem is vállaljuk azért a felelősséget, hogy bizony ludasak vagyunk mi IS, nem csak a másik fél. Ludasak vagyunk, mert túl vakon vagy jóhiszeműen viselkedtünk, nem figyeltünk oda valami fontos tényezőre, mulasztottunk, feleslegesen bíztunk a körülményekben, vagy egyszerűen csak hibáztunk. Magyarul: az éber tudatunkat legyőzték a fejünkben élő hiedelmek, félelmek és feltételezések.







