Archiválva ebben a kategóriában: ‘Mentális védekezés’
Megbocsátás vagy szembenézés
Spirituális körökben nagyon sok mítosz kering arról, hogy kötelező megbocsátani mások baklövéseit, mert nekünk az a jó, akkor fogunk az érzelmi teher alól szabadulni, ha elengedjük a velük kapcsolatos sérelmeinket. És hogy nem jó a haragot sokáig hordozni, mindent meg kell tenni, hogy elmenjen, sőt, jót kell tenni azokkal, akik ellenünk vétettek, stb. stb.
Viszont sokszor van olyan, hogy a harag csakazértis ragaszkodik hozzánk, bármennyire meg is akarunk bocsátani, bármennyire el is akarjuk engedni, mintha valamit mondani szeretne. Ekkor pedig a megbocsátás erőltetése káros.
Lehet hogy ez furcsának tűnik, de így igaz.
Akkor mi a teendő?
Az önbizalom és az emberi játszmák
Sokat lehet azon a kérdésen töprengeni, hogy mik azok a tényezők, amik az emberi életben nagyon alá tudják ásni az önbizalmat. Könyvtárnyi szakirodalom született már róla. Ha az én álláspontomat szeretném közzétenni, azt mondanám:
Az emberi játszmák mindenképpen ilyenek.
Mit értünk emberi játszma alatt?
Hogyan járhatok mindenkinek a kedvében?
Sajnos ki kell hogy ábrándítsalak: sehogy.
Mielőtt még nagyon elszontyolodnál, elmagyarázom, miről van szó.
Lehet hogy gyerekkorodban nem tanítottak meg a következőkre, és talán a későbbiekben sem vetted észre ezt a törvényszerűséget (és lehet, hogy ezért sokszor fejjel mentél a falnak), ezért most felhívnám rá a figyelmedet. Nekem is sok ideig tartott, amíg rájöttem, de a fő hogy rájöttem.







