Kalauz szorongós nőknek

Archiválva ebben a kategóriában: ‘Játék’

Régebben sok családban az volt a divat, hogy a szülőktől a gyerekeknek félni kellett, mert az volt az általánosan elfogadott, az volt a “normális”. Mert csak akkor tisztelte a gyerek a szülőt, ha egyben félt is tőle. Ezt tekintélyelvű nevelésnek hívjuk. Hogy miért írom ezt le? Mert ha tekintélyelvű szüleid voltak, akkor valószínűleg sokszor durva testi-lelki büntetésben volt részed, ráadásul “a szeretet nevében”, amit el kellett viselned. És mert az ÉFT tanácsadásokon gyakran előjönnek ilyen gyerekkori büntetés-élmények, mert az energiarendszerünk megőrizte az emléküket. Ezeknek a negatív hatását semlegesíteni kell ahhoz (például ÉFT-vel), hogy a szorongás oldódjon.

Olvasd tovább a bejegyzést »

Régebben már írtam arról - ide kattintva elérheted az írást, hogy a magyar kultúrában mennyire sok helyen jelenik meg a (talán ok nélküli) szomorúság, és hogy már az általános iskolában a depresszióra kondicionálnak minket a magyar irodalomban tanított művekkel. Egy kedves ismerősöm figyelemfelhívása révén azonban rá kellett döbbenjek, hogy nem mentem vissza elég messzire az időben ahhoz, hogy a szomorúság tanításának a forrását megtaláljam. Mert a depressziót bizony már az óvodában is tanítják!

(Megjegyzés: Ha ez a “A depressziót már itt meg itt is tanítják” sorozatot még a jövőben is folytatni fogom, az fog kiderülni, hogy már a magzatvízzel is ezt szívjuk magunkba…)

Hogy az óvodában pontosan hogyan tanítják a depressziót, ennek a szemléltetésére egy groteszk, de nagyon tanulságos történetet mesélt el nekem az említett ismerősöm.

Olvasd tovább a bejegyzést »

Az előző blogbejegyzésemben tulajdonképpen arról volt szó, hogy mindenféle szülői félelmek hogyan idézhetnek bennünk elő egyszerre testi és lelki hiányállapotokat. A testi hiányállapot ott az agysejtek Omega 3 zsírsav hiánya volt, a lelki hiányállapot pedig a halszálkától való félelem, a halat felfedezni akaró szándék hiánya. Most arról lesz bővebben szó, hogy ezeket a hiányállapotokat hogyan tudjuk kíméletesen orvosolni.

Tehát adott egy szülő, aki fél a halak szálkájától, és ugyanezt a félelmet megtanítja a gyerekének is. Vagyis, megtanítja őt az általános biztonságérzet, a szeretet, az óvatosság és a felfedezőkedv HIÁNYÁRA.

A gyerek felnő. Még mindig fél a szálkáktól, ezért nem mer halat enni. Viszont tudomására jut, hogy az agysejtjeit halfogyasztással működőképesebb állapotba tudná hozni, mert a természetes táplálkozásnak nagyon is része a hal. Valamint azt is felfedezi, hogy nem egészséges dolog ennyire félni a haltól, amikor meg lehet azt ismerni. Mit tegyen?

Olvasd tovább a bejegyzést »