<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
		>
<channel>
	<title>Hozzászólás: Egy gyógyulás története</title>
	<atom:link href="http://www.lelekapolas.hu/2009/11/07/egy-gyogyulas-tortenete/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://www.lelekapolas.hu/2009/11/07/egy-gyogyulas-tortenete/</link>
	<description>Hogy kitalálj a rossz érzéseid dzsungeléből!</description>
	<lastBuildDate>Thu, 02 Feb 2012 15:08:24 +0000</lastBuildDate>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=</generator>
	<item>
		<title>Szerző: Szalkai Titi</title>
		<link>http://www.lelekapolas.hu/2009/11/07/egy-gyogyulas-tortenete/comment-page-1/#comment-193</link>
		<dc:creator>Szalkai Titi</dc:creator>
		<pubDate>Tue, 10 Nov 2009 17:38:39 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.lelekapolas.hu/?p=1077#comment-193</guid>
		<description>Kedves Éva,
Köszönöm, hogy emlékeztetsz rá, hogy a harmonikus párkapcsolat mekkora érték. Az ember néha hajlamos elfelejteni, pedig nem kellene.
Igen, hajlamosak vagyunk túlhajtani is magunkat. Ez napjainkban népbetegség. A túlhajtás oka a háttérben lehet az is, hogy a lelkünk mélyén, tudat alatt úgy érezzük: ha nem segítünk mindenkinek, akkor értéktelenek vagyunk. Pedig kell másoknak is hagyni problémákat, had fejlődjenek, had legyen sikerélményük. Tudom, én is szoktam - szerencsére egyre ritkábban - ebbe a hibába esni... :-)
Titi</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p>Kedves Éva,<br />
Köszönöm, hogy emlékeztetsz rá, hogy a harmonikus párkapcsolat mekkora érték. Az ember néha hajlamos elfelejteni, pedig nem kellene.<br />
Igen, hajlamosak vagyunk túlhajtani is magunkat. Ez napjainkban népbetegség. A túlhajtás oka a háttérben lehet az is, hogy a lelkünk mélyén, tudat alatt úgy érezzük: ha nem segítünk mindenkinek, akkor értéktelenek vagyunk. Pedig kell másoknak is hagyni problémákat, had fejlődjenek, had legyen sikerélményük. Tudom, én is szoktam &#8211; szerencsére egyre ritkábban &#8211; ebbe a hibába esni&#8230; <img src='http://www.lelekapolas.hu/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':-)' class='wp-smiley' /><br />
Titi</p>
]]></content:encoded>
	</item>
	<item>
		<title>Szerző: Taryné Temesvári Éva</title>
		<link>http://www.lelekapolas.hu/2009/11/07/egy-gyogyulas-tortenete/comment-page-1/#comment-191</link>
		<dc:creator>Taryné Temesvári Éva</dc:creator>
		<pubDate>Mon, 09 Nov 2009 05:10:54 +0000</pubDate>
		<guid isPermaLink="false">http://www.lelekapolas.hu/?p=1077#comment-191</guid>
		<description>:-)Kedves Titi! Csodálatra méltó, hogy Ti ketten ilyen jól megértitek egymást a férjeddel. Én is tudom, hogy általában azért betegszünk meg, hogy egy kis törődést kapjunk, csikarjunk ki a környezetünktől. De szerintem akkor is megbetegszünk, ha túlhajtjuk magunkat. Nekem sokféle emberrel meg kell értetnem magamat. Kivel így kivel úgy lehet kommunikálni és van akivel sehogyan sem, megy a saját feje után. Illik elfogadnunk a nemeket is. Lehet, hogy az a jó, ha az illető nem csinálja meg amit kérünk. Már én is jártam úgy mikor gyakorló ápolónő voltam, hogy alacsony vérnyomásra az orvos ahol gyakorlaton voltam vérnyomáscsökkentő gyógyszert mondott véletlenül , hogy 20 csepp Redergámot szedjek rá. Másnap megkérdezte Tőlem maga még él? Eléggé vicces volt. A Te törődésedre mindig számíthat a férjed. Visszaadtad a hitét, hogy valakire csak számíthat ha bajban van. Te  vagy a pszichológusa egy jó kibeszélés sokat ér. Ha megszeretlek kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám, most ez jutott eszembe erről a kopogtatós módszerről. Hát igen.:-)</description>
		<content:encoded><![CDATA[<p> <img src='http://www.lelekapolas.hu/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':-)' class='wp-smiley' /> Kedves Titi! Csodálatra méltó, hogy Ti ketten ilyen jól megértitek egymást a férjeddel. Én is tudom, hogy általában azért betegszünk meg, hogy egy kis törődést kapjunk, csikarjunk ki a környezetünktől. De szerintem akkor is megbetegszünk, ha túlhajtjuk magunkat. Nekem sokféle emberrel meg kell értetnem magamat. Kivel így kivel úgy lehet kommunikálni és van akivel sehogyan sem, megy a saját feje után. Illik elfogadnunk a nemeket is. Lehet, hogy az a jó, ha az illető nem csinálja meg amit kérünk. Már én is jártam úgy mikor gyakorló ápolónő voltam, hogy alacsony vérnyomásra az orvos ahol gyakorlaton voltam vérnyomáscsökkentő gyógyszert mondott véletlenül , hogy 20 csepp Redergámot szedjek rá. Másnap megkérdezte Tőlem maga még él? Eléggé vicces volt. A Te törődésedre mindig számíthat a férjed. Visszaadtad a hitét, hogy valakire csak számíthat ha bajban van. Te  vagy a pszichológusa egy jó kibeszélés sokat ér. Ha megszeretlek kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám, most ez jutott eszembe erről a kopogtatós módszerről. Hát igen.:-)</p>
]]></content:encoded>
	</item>
</channel>
</rss>

