Ezt a kedves kis tortenetet valamikor regen hallottam es akkor is ugyanugy tetszett, mint most. Erdekes dolgok tortennek, mikor megvaltozik a gondolkodasunk es az emberekhez valo hozzaallasunk es amint valtozik a korulottunk levo legkor, az ugy terjed es erint meg embereket.

Sokszor eszre sem vesszuk, hogy milyen hatassal vagyunk egymasra. Valamikor a szineszetrol tanultam es parbeszedet gyakoroltunk olyan modon, hogy halkan kezdtunk es az egyik szereplo felemelte a hangjat, aztan a masiknak uberelni kellett es o is uberelve lett es igy ment addig, amig orditottak egymassal aztan ugyanugy visszafele.

Nemreg rajottem, hogy az eletben is ezt jatsszuk.

Egy masik erdekes tortenetet szeretnek leirni. Ez egy filmbol van, aminek az angol cime: What the bleep do we know? Magyarul valami ilyen lehet: Mi a fenet tudunk? Abban hangzott el, hogy Washingtonban, ahol oriasi volt a bunozesek szama osszejott 100 ember es egy heten at minden nap imadkoztak, meditaltak a bekeert. Mikor a rendorfonoknek bejelentettek a szandekukat, az kinevette oket, de azt mondta OK. majd meglatjuk. Erdekes modon azon a heten drasztikusan lecsokkent a bunozesek szama, amit allitolagosan adatok tamogatnak.

Meselhetnek meg sok ilyent, az egesznek az a lenyege, hogy minden, amit kikuldunk az univerzumba korbemegy es embereket erint. Ha emeljuk a rezgest, akkor tovabb emelkedik, ha csokkentjuk, tovabb csokken. Ez nem jelenti azt, hogy tokeletesnek kell lennunk, de jo odafigyelni es nyakoncsipni a lelki korokozokat, mielott megfertozunk masokat. Persze ez nem mindig sikerul, de jo, ha legalabb tudatosan nezzuk a dolgokat, amikor lehetseges es felelosseget vallalunk tetteinkert.

Teri