Az életkor, mint kifogás
Az előző bejegyzésemhez Gyöngyi felvetett egy fontos szempontot, ami megér pár sort (köszi Gyöngyi).
A kérdés pedig úgy szólt, hogy milyen életkorú az illető, aki olyan szemrehányás(oka)t tesz nekem, hogy mégis hogyan van merszem az élet pozitív oldalát (is) nézni, amikor minden tévécsatornából csak úgy ömlik a tragédia.
Az illető középkorú, de nem ide akarok kilyukadni, hanem oda, hogy én azt mondom, hogy a szemrehányó éveinek száma tulajdonképpen mindegy, nem fontos.
Miért?
Mert szerintem az az állítás, hogy “Ez a korral jár...”, meg hogy “Majd megtudod, ha idősebb leszel!”
csak KIFOGÁS. Egy mumus, egy megkövült családi minta, amit a művelői nem vesznek észre, és így nem is tudnak levetkőzni.
Mert azt tanulták a szüleiktől, hogy az öregség nagyon rossz dolog, és amikor eljön, jönnek a problémák is, és ezért depressziósnak kell lenni, és folyamatosan panaszkodni kell mindenre. És hogy ezek ellen nem lehet tenni semmit, nincs más választás, mint beletörődni a megváltoztathatatlanba.
És mert ezt tanulták a szüleiktől, kritikátlanul átvették és gyakorolják is
Én úgy gondolom, hogy igenis van választás! Az időskorban depressziós embereknek pedig a nem az életkoruk a fő problémájuk, hanem a LUSTASÁG vagy az önpusztító életmód. Szerintem jobban jársz, ha nem követed a példájukat.
A panaszkodással csak kifogásokat keresnek az ellen, hogy erőfeszítéseket kelljen tenniük azért, hogy jól tudják
magukat érezni a bőrükben (mert az igaz, hogy általában nem adják ingyen a jó kondíciót). Hogy karbantartsák saját magukat, a testüket és az elméjüket is. Sokkal egyszerűbb a tanult családi mintákat követve belesüllyedni a negatív hangulatba és mindenbe belekötni, mindent megkritizálni, mint keresni a lehetőségeket és a szépségeket az életben.
Ha az idősödő életkor annyira determinálná a problémák megjelenését, akkor hogyan létezhet olyan jógázó idős bácsi, aki 80 évesen a lábát képes a nyaka mögé betenni? Mert bizony ilyenről is hallottam!
És nem kell problémamentesnek lenni ahhoz, hogy meglássuk az érem mindkét oldalát.
Arról nem is beszélve, hogy én azt látom, hogy aki idős korában panaszkodik, az valószínűleg fiatalon is panaszkodott. Mert a panaszkodás nem a korral jár. Hanem a fejünkben levő családi és társadalmi mumusokkal!
Neked mi a véleményed a témáról?
Kapcsolódó bejegyzések:
- Az életkor, mint kifogás 2 Egy olyan videó, ami azt bizonyítja, hogy az idősödés nem kell hogy együtt járjon a szomorúsággal és a betegséggel!...
- Az egyedüllét, mint mumus Legújabb blogbejegyzésem egy olvasói levél alapján született. A levélben megfogalmazott probléma lényegében az egyedülléttől való félelem volt: a levélíró szülei...
- A testünk mint mérőműszer A testünk csodálatosan megmutatja azt, hogy éppen milyen lelkiállapotban vagyunk. És mi sokszor mégsem hallgatunk rá!...
- A (nyelv)tanulás, mint mumus Rengeteg ember számára ijesztő dolog a tanulás, a nyelvtanulás pedig különösen. Ha meghallják azt a szót, hogy "nyelvvizsga", szorongani kezdenek...
- Indul a lélekápolás.hu! Ha szeretnél magaddal jobban jóban lenni, ápolnod kell a lelkedet. Segítek!...








Igen, teljes mértékben egyetértek Veled, Titi, abban, h. a panaszkodás, a negatív életszemlélet nem korfüggő, hanem…ahogy írtad.
Én az nyósomra gondoltam, hogy ő is ezt csinálja, de mindene a tv:ez a szórakozása. “Mit is csinálhatna egy 150 fős Idősek Otthonában, ami szinte teljes mértékben elfekvő.” Ennyit a megértés oldaláról, s fiatal korában tevékeny volt, tanyán egyedül élt stb. Viszont az aszocialitása folytán még nehezebb most öregségére az alkalmazkodás, viszont az elméeséléseiből is az tűnik ki számomra, hogy fiatalabb korában (=egész életében) problémakereső volt, problémamegoldó helyett…
Hát igy…Ja, és 80 évesen is fogok futkosni, na jó settenkedni:(Gyöngyi
Kedves Titi nagyon jol latod a dolgokat. A biblia azt mondja, a szuletesnek is meg van az ideje es a halalnak is.
Tehat az eletet megkell tanulni elni, es nem mindegy hogyan
eled meg. En gyerekkoromban sajnaltam a fakat, mert ugy lattam, hogy evente meghalnak es tavasszal ujra szuletnek, s akkor En ugy orultem, hogy nem lettem fa. Mar fiatalon gondolnunk kell arra, hogy megoregszunk es vigyazni kellene Magunkra foleg lelkileg, mivel a fizikai testi betegsegeket a folyamatos lelki megterheles fogja kivaltani. En 4 gyermeket szultem es neveltem. a 80-as evekben futottam, 90-tol erobicoztam, 2000-tol jogazom es egeszsegen etkezem s a csaladom is. Nagyon sajnalom amikor latom, hogy az emberek mindennel az orvoshoz rohannak, ahelyett, hogy a Herbaria gyogytea kozott valogatnanak. De neha ugy erzem, hogy ezis talan a szeretet hianya lehet, amikor arra torekednek talan, hogy vegre valaki torodjon Velem jelszoval!A panaszkodas is egy adottsag es eleg szomoru, hogy valoban mindenki csak panaszkodik, holott konkretan nem is erinti Oket. Nekem Anyukam meghalt, de emlekszem O mindig azt mondta, hogy; csak a labam ne fajna, mert tudod a lelkem meg fiatal! S valoban 68 evesen halt meg, de mindig orokmozgo volt es nem szerette a vitat, egyszoval O vallasosan elt, de nem csak szoban, hanem e tetteivel. Mindvegig jo baratnok voltunk es jokat nevettunk,s valoban nem lehetett eszre venni a korat sohasem. En 50 eves vagyok es Nagymama, s En vigyazom a picire, de ha tudnad, hogy a Baratnoim es a szomszedok, hogyan velekednek. A meglepo, hogy nem is kertem ki a velemenyuket, de Ok; Te nem vagy normalis! Na de miert? Neha faraszto, de 20 evet fiatalodtam es olyan jo segiteni a gyermekemnek. Ez a szomoru az emberek hozzaallasa az elethez. A vilagban nincs beke, de konyorgom a csaladokban sincs meg,nincs meg az oszinte szeretet, a tisztelet es a megbecsules, akkor mit varunk Mi a nagyvilagtol?
Egyszoval a lelek nem oregszik, esetleg bolcsebb es tapasztaltabb lesz, es ha nyitott akkor folyamatosan fejlodik.
Az elet titka: szeress, segits, adj es orulj, s adj halat az eletedert, koszond meg naponta.
A video fantasztikus, de biztosan halottal mar Etka Anyorol? Joga oktato, azt hiszem Szegeden el, es 70 vagy 80 eves. Fantasztikus!
Kedves Éva,
Köszönöm a hozzászólásodat!
És ő nem zavartatta magát…
Eszembe jutott az egyik volt általános iskolai évfolyamtársam nagymamakorú amerikai rokona, aki, amikor meglátogatta a magyarországi családját, annyira kirítt a többi helybeli idős hölgy közül, hogy az kifejezhetetlen. Minden nap futni (sétálni?) ment, fitt volt, karcsú és derűs. Beszéltek is a háta mögött…
Persze, hogy hallottam Etka anyóról. Ha jól emlékszem, saját magát gyógyította ki valamilyen mozgásszervi megbetegedésből. Bár nem nagymamakorú és nem nő, de például Magyarország egyetlen férfi hastáncosa, Seres Zoltán pedig tudtommal a gerincsérvétől szabadult meg a hastánc segítségével… Hát ő sem egy hagyományos mosópor.
Egyetértek veled abban, hogy orvoshoz valószínűleg a szeretethiány miatt mennek az emberek, és az orvos egyfajta szülőpótlék sokaknak. És abban is megegyezik a látásmódunk, hogy a társadalom egészsége a családoknál kezdődik!
Köszönöm még egyszer!
Titi
Etka Anyo nyitott gerinccel szuletett es 50 eves koraban egy joga oktato kezdett el vele foglalkozni, s O meggyogyitotta es felesegul is vette.
Az igazi szeretet pl. Te szereted a gyerekedet es neveled, de nem azert, hogy amikor elersz egy bizonyos kort ratamaszkodjal es nem az SZTK-ra. Itt a nagyproblema, hogy a nok tobbsege “elkell” aztan elhagyja Magat. Igen de miert nem gondololunk arra, hogy “karban” tartsuk az egeszsegunket, s fokent a lelkunket. Tudatosan kell elni, es ezt mindenki Magaban tudja kialakitani. Elkell kerulni a zokkenoket egy rossz hazassagban nem leragadni, sem siratni azt, Aki elhagyott minket. A bekes-szeretett otthon es egeszseges eletmod, s igy nem fog a testunk gyorsan elkopni! A stresszes elet az oregseg “vitamin” kiegeszitoje. S igen ezeket mar ha fiatalon megtanulod, akkor nem fogsz gyorsan megoregedni. Van Aki ugy vele, En szultem, majd a gyermekeim torodnek velem oregsegemre, miert Nekik nincs meg a sajat eletuk? Nincs mas dolguk, mint a nyafogo Mamaval orvoshoz rohangalni? Minden embernek torekednie kene, hogy egeszsegesen eljen, hogy ne kelljen senkire tamaszkodni, hiszen a teremto ero bennunk van csak megkell tanulni es elni ezzel az adottsaggal.