Kiről szólnak a szorongásaid?
Bizonyára meglep a kérdésfeltevés módja a részemről, mert talán még nem találkoztál olyannal, aki a szorongásaid kivagyiságát vitatja.
Nos, nekem az a tapasztalatom, hogy a szorongások sohasem arról a személyről szólnak, aki érzi őket.
Hanem kiről?
Másokról.
Ilyen egyszerű?
Igen. De azért némi magyarázatra szorul.
Ha úgy nőttél fel, hogy folyton ilyeneket hallottál:
- „Miért nem vagy olyan, mint az apád?”
- „Pont olyan lusta vagy, mint az apád!”
- „Miért nem játszol el olyan szépen, mint a szomszéd gyerekek?”
- „A szomszéd gyerek milyen illedelmesek, te pedig milyen mufurc vagy.”
- „Az osztálytársaid a kertben segítenek, te pedig itthon ülsz, mint egy kotlóstyúk.”
- „Egy rendes háziasszonynál minden csillog-villog, te pedig nagyon rendetlen vagy.”
- Stb. stb.
A kulcs az, hogy olyan emberek, akiknek adtál/adsz a véleményére, folyton összehasonlítgattak téged valakivel, aki nem te voltál, hanem valaki más, aki valamilyen szempontból kívánatosabb tulajdonságokkal rendelkezett nálad.
- Ez lehetett élő, valós személy, illetve a róla kialakult kép. (Amely kép nyilván fele olyan igaz sem volt, mint amilyen valóságosnak látszott.)
- Illetve példaként állíthattak eléd egy mesebeli alakot, például Superman-t, Superwoman-t. Ezzel csak annyi a bökkenő, hogy ők nem földi halandók voltak.
És az összehasonlítás még hagyján, de valamilyen igényed (szeretetszükséglet, stb.) kielégítését ahhoz a feltételhez kötötték, hogy olyanná válsz-e, mint a „példakép”. Ez nem más, mint emberi játszma.
Ennek következményeként az égett a fejedbe, hogy nem vagy jó úgy, ahogy vagy. Így lehet hogy még ma is folyton szorongsz és emészted magadat azért, hogy nem vagy Superman, Superwoman, és egyéb hasonló, földönkívüli származású illető, akinek ráadásul még a gyerekkora is rendben volt, mert VOLT gyerekkora, ahol nem hasonlítgatták őt senki máshoz, hanem hagyták élni, és legalább nagyjából kielégítették a gyereki természetes szükségleteit.
Hogyan lehet a szorongásokat kezelni?
Nos, célszerű megtanulnod önmagadhoz mérned önmagadat. Mint aki a Teremtő egyedi alkotása.
Nem könnyű. És sok türelem kell hozzá. De megéri!
Te kihez szoktad magadat hasonlítani, ami szorongásokat vált ki benned?
Kapcsolódó bejegyzések:
- Hogyan járhatok mindenkinek a kedvében? Ha mindenkinek a kedvében akarsz járni, légy óvatos!...
- A hernyó nem tud repülni Ha a hernyót megfeleltetjük egy kisgyereknek, aki sok képességnek még nincs birtokában, amit egy felnőtt automatikusan tud (felnőttkor = pillangónál...
- A megfelelési kényszerről Nézzük meg, milyen félelem rejlik a megfelelési kényszer mögött, hogy tudjuk kezelni!...
- Az önbizalom és az emberi játszmák Nem árt, ha tudsz róla, hogy mik azok az emberi játszmák és hogyan hatnak az önbizalomra....
- A túlérzékenységről A bántásokra való túlérzékenység, depressziós hajlam nem bűn. Hanem egy lelki sérülés következménye. Nézzünk mögé!...







